Megmentettük
2026. január 20-án ünnepélyesen újranyitottuk a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtárat. Nyolc hónapnyi megfeszített munkával sikerült megmenteni a gyűjteményt, amelyet kenyérbogár-fertőzés sújtott. Szeretettel várunk minden kedves Látogatót!
Nyolc hónapnyi megfeszített munkával sikerült megmenteni a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtárat, amelyet kenyérbogár-fertőzés sújtott. A rovarmentesítési eljárás mellett minden más fertőzést is feltérképeztünk és kezelés alá vettünk, a teljes bútorzatot fertőtlenítettük. A küldetés több szempontból is első és egyedi volt. A könyvtár munkatársai, segítő szakértői korszerű módszerekkel folytatják az állományőrzés évszázados feladatát és a megelőzést.
Az utolsó megtisztított könyvek visszahelyezésével szimbolikusan is újra használatba adta Hortobágyi T. Cirill főapát és Kiss-Hegyi Anita kulturális kapcsolatokért felelős államtitkár a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtárat 2026. január 20-án. A klasszicista teremkönyvtárat 2025. júniustól zártuk be a mintegy százezer kötetet veszélyeztető kenyérbogár-fertőzés miatt.
A bezárás alatt olyan átfogó állományvédelmi munkálatok zajlottak, amelyek kuriózumnak tekinthetők. Egyrészt ekkora méretben, kiterjedésben elsőként a Pannonhalmi Főapátságban alkalmazták a szakemberek ezt a könyvmentő technológiát, az úgynevezett anoxiás eljárást. Másrészt a százezer kötetes muzeális állomány átmozgatása során a könyvtár 1802 óta épített gyűjteményének a történetére is kaptunk egy mélységi rálátást. Ennek ismeretében kijelenthetjük, hogy nincs ugyan menthetetlenül sérült kötet, ám a kétszáz év során sajnos a gyűjtemény több mint felét érték különféle károsító hatások. (bogár, penész, savasodás, rágcsáló, fizikai behatás)
Fontos hangsúlyozni azonban, hogy a legértékesebb, legrégebbi gyűjteményi részt soha semmilyen sérülés nem érte és nem állt fenn a fertőzés veszélye sem, hisz azokat egy külön helyszínen óvjuk és őrizzük.
Küzdelmünk nem járhatott volna sikerrel támogatóink nélkül. A Miniszterelnökség, a Kulturális és Innovációs Minisztérium és az Energiaügyi Minisztérium nyújtott célzott támogatást a könyvtár megmentéséhez és megelőző szempontú fejlesztéséhez. Emellett két magántámogató is jelentős összeget adományozott.
A munka egyik leglátványosabb, egyben legösszetettebb része a könyvállomány teljes lepakolása és rovarmentesítése volt. A nyár folyamán a mintegy 100 ezer kötetet háromezer ládába csomagolták, majd hatalmas fóliazsákokba zárták, és anoxiás – oxigénmentes – környezet kialakításával hat héten át kezelték. A visszafertőződés kizárására a polcokat előbb teljesen fertőtlenítették, mielőtt a csomagokat felbontották. Másfél hónapig mind az 1800 polc üresen állt.
Ezt kihasználva egy másik jelentős szakmai munkát is elvégeztünk. Az 1830-as években az akkori asztalosok túl szélesre szabták a polcokat, amelyek a kötetek súlyától meghajlottak. A gyűjtemény védelme érdekében ezért 400 darab, egyedi látámasztást építtettünk be.
Míg ezek készültek addig a Főapátság takarító csapata alaposan megtisztította a bútorzatot a lerakódott portól, szennyeződésektől, hogy egy újabb szakembergárda nekiállhasson a polcok fertőtlenítésének. 1600 négyzetméter felületet kezeltek le oldószeres, biocid tartalmú faanyagvédőszerrel. Ez nemcsak megszüntette a meglévő fertőzéseket, hanem évtizedes védelmet is nyújt a károsító hatások – gomba, penész, bogár – ellen.
Mindezek után kezdődhetett a könyvek kicsomagolása és laponkénti megtisztítása, átvizsgálása és visszahelyezése. Ez 16 restaurátor mintegy 60 munkanapjába került. A szakemberek minden egyes könyvnél feljegyezték, hogy melyiken, milyen sérülés látható.
Az adat alapú állapotfelmérés során 200 év története rajzolódott ki, amire a monitorozást építjük. A mentési munka részeként térképre helyeztük a fertőzési gócpontokat. Azt ugyan lehetetlen volt megállapítani, hogy mikor keletkeztek pontosan a fúrásnyomok. A könyvtár történeti feljegyzéseiben leírnak például 1850-ből is egy jelentős rovarfertőzést. Az összes kritikus terület ismeretében az általános mellett negyedévenként célzott ellenőrzést tartunk.
Az átfogó felmérésnek köszönhetően most már pontosan ismerjük a páralecsapódási helyeket, hőhidakat is. Elhelyeztünk hat darab hőmérséklet- és páramérő szenzort. Ezek adatait folyamatosan naplózzuk, így követjük, hogyan változik a belső klíma az egyes időszakokban.
Feromon csapdákat állítunk és rendszeres, mélységi takarításokat végzünk. Kiemelten fontos fejlesztés lesz idén tavasszal a modulárisan bővíthető légtechnika beépítése. Terveink szerint egy zsilipkaput is telepítünk, amellyel a teremkönyvtár látogatóinak számát szabályozni tudjuk, ruházatukat megtisztítjuk és egyirányúvá tesszük a könyvtár forgalmát.
A teremkönyvtárban a 16. század végétől a 20. század végéig kiadott, nyomtatott kötetek találhatók. Az egyes kötetek érintettsége nagyon eltér: van, amelyiken egyetlen fúrásnyom található és olyan is, amelyet többféle és súlyosabb behatás ért. Az irányító hatóságok bevonásával kidolgozunk egy tervet a legfontosabb sérült könyvek egyedi restaurálásának menetrendjére.
A könyvtármentés gyakorlati tapasztalatait átemeljük az általános műtárgy- és állományvédelem szintjére, erről a szakminisztériummal egyeztetést kezdeményezünk, hiszen minden hazai történeti gyűjtemény érdeke ezen szempontok mielőbbi megismerése.
Összegzésként elmondható, hogy a kenyérbogár-fertőzés sikeres felszámolása egy olyan intézményi tudás, amely beépíthető a napi működésbe, oktatási és szakmai mintává válhat és tovább erősíti a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár hitelességét és presztízsét.
A restaurátorok összesen háromezer ládába pakolták be 2025 nyarán a teremkönyvtár százezer kötet körüli mennyiségét. A tornyokba rakott ládákat hatalmas fóliazsákokba csomagolták, ahol anoxiás környezetben heteken át pusztultak a kártevők.
2025. szeptember elején folytatódott a munka. A restaurátor csapat visszatért, hogy kicsomagolja és visszahelyezze a könyveket. A feladat bonyolult volt, mert a visszapakolás legalább akkora logisztikai kihívást jelentett, mint a lepakolás. Különösen, hogy kötetenként megtisztították, HEPA-szűrős könyvtári porszívókkal portalanították és átvizsgálták az állományt. A szakértők pontosan felmérték a keletkezett károkat, számba vették, melyik szorul restaurálásra, mennyit károsítottak a kenyérbogarak, esetleg van-e penészfertőzött példány. A megtisztított, átnézett köteteket helyezték aztán vissza a polcokra.
Adódik a kérdés: hogyan került vissza pontosan ugyanoda és egyenként a 100 ezer kötet? Természetesen eddig is volt a könyvtárnak az úgynevezett müncheni jelzetek alapján katalogizált rendje. A restaurátorok ugyanezt a rendet tartották a visszapakoláskor, ilyen szempontból tehát könnyű helyzetük volt, mert nem nekik kellett eldönteni, hogyan rendezik be – pontosabban vissza – a könyvtárat. Már a leszedés során adminisztrálták, feliratozták a ládákba elhelyezett könyvcsomagokat és ugyanígy helyezték is azokat vissza. Alapelv, hogy mindig betartják azt a rendet, ahogyan találták a gyűjteményt.
Kétszáz év után megerősítették a szerzetesi teremkönyvtár polcait
A Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár gyönyörű belső tere a látogatók számára mindig a harmónia benyomását kelti, ám a könyvmentéssel párhuzamosan egy másik komoly szakmai munka is zajlott. Az 1830-as évekbeli mesterek ugyanis túlméretezték a polcok szélességét és nem támasztották azokat alá. Az évszázadok és a könyvek súlya alatt gyakorlatilag mindegyik meghajlott.
A javítási, megerősítési munkálatokat egy pannonhalmi asztalos-csapat végezte. Az alátámasztások kialakítása során alapvető szempont volt, hogy a megoldás illeszkedjen a 19. századi enteriőrhöz. A kivitelezéshez cseresznyefát és az eredetihez hasonló felületkezelést, valamint rejtett rögzítéseket használtak, így a 21. századi beavatkozás teljesen belesimul a könyvtár történeti környezetébe.
A feladat komoly kihívást jelentett, mivel a 19. századi mesterek szemre dolgoztak és a kézzel gyalult polcok között nincs két egyforma méret, a derékszögek is hiányoznak. Minden egyes alátámasztást egyedileg kellett méretezni, legyártani és beépíteni. A restaurálási folyamat során arra is ügyeltek, hogy az új szerkezetek ne legyenek feltűnőek, és a könyvek visszahelyezése után teljesen egységes képet mutassanak.
Érdekesség, hogy az építőmesterek elsősorban a látványos frontfelületekre fordítottak figyelmet, a belső szerkezetek egyszerűbb, olcsóbb fenyőből készültek. A mostani munka célja az volt, hogy a gyűjtemény biztonságosan fennmaradjon a következő évszázadokban is.
A pannonhalmi főkönyvtárban végzett fertőtlenítési munkálatok komoly szakmai kihívást jelentettek. A faanyagvédelmi szakértők olyan megoldást kerestek, amely hosszú távon megőrzi a bútorzat állapotát. A fertőtlenítés során kiemelt feladat volt nemcsak a több száz éves polcrendszer, hanem a műemléki környezet megóvása is. A munka nagyságrendjét érzékelteti, hogy 2200 folyóméternyi polc és bútorzat, több mint 1600 négyzetméternyi felülete kapott kezelést. A teljes felületet bevonták speciális biocid hatóanyagokkal, amely egy része megelőző, másik része pedig a már fennálló fertőzéseket megszüntető hatóanyagokat tartalmazott.
Az eljárás egyik különlegessége, hogy a polcokat fekete nejlonnal takarták le, így egyfajta lokális gázosítást is végeztek, amely növelte a kezelés hatékonyságot. Az oldószeres faanyagvédő szereket 200 gramm/négyzetméter mennyiségben hordták fel, amely biztosította a kellő mélységű beszívódást a fa szerkezetébe. Összességében mintegy 300 kilogramm védőanyagot juttattak a polcokra.
A speciális környezet miatt elvárás volt a fokozott figyelem: a kétszáz éves bútorok lakkozása érzékenyen reagálhat az oldószerekre, a polcok jelentős része csak létráról vagy karzatról volt elérhető.
A védekezés sikerét nagyban támogatta a Főapátság takarítócsapatának áldozatos munkája. A fertőtlenítés ugyanis csak akkor hatékony, ha előzetesen alapos takarítást végeznek. A polcokon lerakódott por akár 80 százaléka szerves anyag, amely ideális táptalajt jelent a rovaroknak és a penészgombáknak. A könyvek védett és tiszta felületre kerülnek vissza.
A szakértők hangsúlyozzák: a károsítók jelenléte állandó a közgyűjteményekben, de a fertőzési hullámok kiszámíthatók. A folyamatos prevenció és a precízen végzett fertőtlenítés biztosíthatja, hogy a pannonhalmi főkönyvtár értékes gyűjteménye hosszú távon is megőrizze állapotát.
A Pannonhalmi Főapátság rendkívüli helyzettel nézett szembe. Intenzív és nagy kiterjedésű rovarfertőzést azonosítottak a klasszicista teremkönyvtárban. Nem volt még Magyarországon ilyen méretű, historikus állományt érintő fertőzés. A kialakult krízis azonnali beavatkozást és állományvédelmi munkálatokat igényelt. A könyvtárat ezért 2025. június 1-től be kellett zárni a turisták, a látogatók és a kutatók elől és 8 hónap után, 2026. január 20-án nyithatott ki újra.
A nemzeti szellemi vagyon része a 400 ezer kötetet őrző könyvtár, ami a legrégebbi magyarországi gyűjtemény. A tét nem az volt, hogy beléphet-e bárki a 200 éves épületbe, hanem az, hogy megmarad-e a könyvtár, ahova beléphet? A következő 200 évben is lesz-e olyan könyvállomány, amit meg lehet mutatni?
A második legnagyobb egyházi könyvgyűjtemény a bencés közösség hagyatéka és öröksége, amelyet eddig is gondosan őriztek és megmutatták a nagyközönségnek. A Főapátság feladata és felelőssége, hogy a jövő nemzedékek számára megőrizze ezt az értéket. Ebben a helyzetben az volt az elsődleges feladat, hogy a szakmai partnerekkel együttműködve megmentsék a muzeális állományt megszüntetve a fertőzést és a további károsodást.
A Főapátság a megfelelő szakemberek megszólításával haladéktalanul megkezdte a kármentesítési és átfogó állományvédelmi feladatok elvégzését. Ennek eredményeként kijelenthető, hogy a gyűjteményt megmentettük.
A következő, második lépésben a prevenciós, könyvtárgépészeti és klímaadaptációs fejlesztéseket kell megvalósítani. Illetve az esetlegesen sérült állomány restaurálásat, ez utóbbi forrásait még keresik és számítanak benne minden jószándékú ember segítségére is.
Köszönjük, ha Ön is támogatja a munkálatokat.
Pannonhalmi Főapátság
10700031-04072306-51100005
közlemény: Könyvtár
A beazonosított fertőző ágens, a kenyérbogár (Stegobium paniceum). Ahogy a neve is mutatja elsősorban élelmiszerekben okoz kárt, a konyhákban, raktárakban gyakran előforduló kártevő. Joggal adódik a kérdés, hogy mit keres egy történelmi könyvtárban ez a rovar? A válasz egyszerű: táplálékot és védett szaporodási helyet. A kenyérbogár ugyanis a könyvtárakban is gyakori kártevő, mert kedveli a háborítatlan, sötét helyeket és a meleg környezetet. Rendkívül szapora fajta, kedvező körülmények között egy év alatt akár négy nemzedék is felnő. Az egyetlen gátló tényező, a hőmérséklet: a szaporodás csak akkor indul el, ha az átlaghőmérséklet eléri a 20 Celsiust.
A rovarok a nyílászárókon keresztül és az emberi ruházaton megkapaszkodva juthattak be a pannonhalmi főkönyvtárba és ott táplálékot kerestek maguknak. A régi könyvekben ugyanis több helyen, jellemzően a könyvtest gerincén, a borítóanyag alatt található állati eredeti enyv, és növényi eredetű keményítő. Mindkettő kiváló táplálék számukra. Az, hogy a könyvgerinceken jól látható kis kerek lyukak vannak, jelzi a röpnyílásokat, amelyeken át a lárvákból kifejlődött egyedek távoznak. A legnagyobb károsodást sajnos a lárvák okozzák a könyveken belül, a táplálkozási szakaszokban. A kifejlett rovar már kevésbé kártékony.
Több szakértői csapat is vizsgálódott az ügyben és nagy bizonyossággal elmondható, hogy ez a gyakran előforduló ízeltlábú a hőmérséklet emelkedésével egyre intenzívebben szaporodik és terjed. A klímaváltozás hatását mutatja, hogy a teremkönyvtár átlaghőmérséklete és páratartartalma is emelkedett az elmúlt években, ami kedvez ezeknek a bogaraknak, mert gyorsabban szaporodnak. Ezért volt kiemelten fontos a mielőbbi, szakszerű beavatkozás.
A szakértői vizsgálatok és felmérések azt mutatták ki, hogy a fertőzés sajnos kiterjedt méretű volt, ezért is volt szükség drasztikus védelmi intézkedésekre. A teremkönyvtárban különböző korú könyvek találhatóak és a kor nagy mértékben befolyásolja azt, hogy milyen értéket képviselnek. Minél régebbi egy könyv, annál értékesebb. Szerencsére a könyvtár legértékesebb gyűjteményi részeit nem a fertőzésnek kitett teremkönyvtárban őrzik, így azokat nem érintette a fertőzés. Az elsődleges feladat nem a károsodás mértékének felmérése, hanem az állomány megmentése volt, azaz a fertőzés megszüntetése a rovarok elpusztításával.
A klasszicista stílusú teremkönyvtár 1834-től szolgálja a szerzetesközösséget, alapvetően ez egy szerzetesi könyvtárnak épült. Hatalmas a légtere, de nincs se fűtése, se hűtése, még vízvezeték sincs benne. Ha csak a bejáratának méreteit tekintjük, abból is az látszik, hogy ezt a teret nem egy fokozott igénybevételre tervezték. Idővel azonban felmerült annak igénye, hogy a kulturális hagyatékot a szélesebb közönséggel is megismertesse a bencés közösség. A nagyobb – elsősorban turisztikai – leterheltség magával hozta azt a kockázatot is, hogy bármilyen kórokozó a ruhákon keresztül könnyebben bejuthatott. A korábban említett klímaváltozás hatásai – a hőmérséklet növekedése és a páratartalom emelkedése – is a rovaroknak kedveztek.
Joggal merül fel a kérdés, hogy miért nem klimatizálták már a könyvtárat? Egyrészt az eddigi, rendszeres állományvédelmi intézkedések elegendőnek bizonyultak a fertőzések kivédésére. Másrészt egy ekkora légterű, kétszáz évvel ezelőtt épített, műemlék épületet klimatizálni hatalmas kihívás és óriási költség.
A megfelelő technológia kiválasztása során kiemelt figyelmet kellett fordítani arra, hogy a muzeális értékű állomány mellett a könyvtárban található műtárgyak, festmények és a műemléki épület védelme egyaránt fontos. Olyan megoldás jöhetett csak szóba, amely hatékony a fertőzéssel szemben, de semmi mást nem károsít (a könyvtár díszítéseit, a freskókat, az aranyfestéket). Figyelembe kellett venni azt is a megfelelő eljárás kiválasztásakor, hogy rengeteg, mintegy 100.000 darab könyvről van szó, amelyeket egyrészt a mennyisége miatt, másrészt a sérülések elkerülése végett a helyszínről nem lehetett elszállítani, minden munkafázist helyben kellett elvégezni.
Szakértők bevonásával egy olyan eljárás mellett döntöttek, amelyet külföldön már sikerrel alkalmaznak, ami egy teljesen vegyszermentes technológia. A könyveket egyesével mentesítették és aztán minden felületet megtisztítottak. Nagyon időigényes feladat volt, ami a könyvtár teljes lezárását kívánta meg. Fontos megjegyezni, hogy az eljárást csak akkor lehetett elkezdeni, amikor a teremkönyvtár átlag hőmérséklete elérte a legalább 20 fokot.
A fertőzés jeleit egy rutintakarítás közben észlelték. Finom, ismeretlen eredetű por jelent meg a polcokon, amiről kiderült, hogy rovarürülék. Az észlelést követően azonnal egyeztettek szakemberekkel és a vizsgálatok kenyérbogárfertőzést állapítottak meg. További felmérésekkel derítették ki, hogy sporadikus jellegű vagy kiterjedt fertőzésről van-e szó. Sajnos kiderült, hogy a teremkönyvtár egészét érinti az infekció és sürgős beavatkozás szükséges. A megfelelő cég felkutatása után kezdődhetett el a szóba jöhető rovarmentesítési eljárások megvizsgálása.
A Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár több mint ezer éve őrzi a tudás, a hit és a kultúra örökségét.
Most az Ön segítségére is szükségünk van, hogy a veszélyeztetett köteteket megmentsük és megőrizzük a jövőnek. Minden támogatás számít és közelebb visz ahhoz, hogy egyedülálló kulturális örökségünk fennmaradjon. Hálásan köszönjük, ha adományával hozzájárul a sérült könyvek restaurálásához!
Banki utalás
Kedvezményezett: Pannonhalmi Főapátság
Bankszámlaszám:
10700031-04072306-51100005
Közlemény: könyvtár
Helyszíni adományozás
Ha személyesen látogat el a Főapátságba, támogatását a Szent Márton-bazilika mellett elhelyezett érintős adományautomatánál, bankkártyás fizetéssel hagyhatja jóvá.
Egyéb támogatás
Ha más módon szeretné segíteni könyvtárunk munkáját (tárgyi felajánlás, hosszú távú együttműködés stb.), kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot az alábbi email címen: [email protected]
„…annyira feltétele a könyv és az olvasás a bencés közösségnek, hogy ezek hiányában nem beszélhetünk bencés monostorról…”
Bánhegyi Miksa OSB, a könyvtár egykori igazgatója
Örömmel tájékoztatjuk, hogy a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár ismét látogatható!
Aktuális nyitvatartásunkat ezen a linken találja:
https://turizmus.pannonhalmifoapatsag.hu/kapcsolat/nyitvatartas/
Szeretettel várjuk mind a Látogatókat, mind a kutatókat!
A Pannonhalmi Főapátság könyvtárában intenzív és nagy kiterjedésű rovarfertőzést azonosítottak, amely közvetlenül veszélyeztette az egyedülálló gyűjtemény épségét. A könyvtár megmentése érdekében azonnali beavatkozásra volt szükség: egy speciális, vegyszermentes technológiával sikerült megszüntetni a fertőzést. A munkálatok idejére azonban a klasszicista teremkönyvtárat teljes egészsében le kellett zárni a turisták, látogatók és kutatók elől.
A könyvtár 2026. január 20-tól ismét látogatható. Az aktuális nyitvatartás elérhető ezen a linken:
https://turizmus.pannonhalmifoapatsag.hu/kapcsolat/nyitvatartas/
A könyvtárat, mint szolgáltató és kutatóhely előzetes bejelntkezés után lehetséges igénybe venni. Kérjük, hogy erről az alábbi telefonszámon, vagy e-mailben egyeztessen könyvtárosainkkal.
Telefon: +36 96 / 570 142
Email: [email protected]
A Pannonhalmi Főapátságban a klasszicista teremkönyvtár mellett számos épített és természeti látnivalót kínálunk.
A több mint 800 éves Szent Márton-bazilika és az altemplom, a kerengőfolyosó, a kincstár is megtekinthető. A liturgikus helyszínek nyitvatartása azonban a már befoglalt keresztelők és esküvők függvényében időről-időre változik. A pontos nyitvatartási időket ezen a linken találja: https://turizmus.pannonhalmifoapatsag.hu/kapcsolat/nyitvatartas/
A főapátsági gyógynövénykert és arborétum, valamint a nyári és őszi időszakban nyitvatartó Illatmúzeum is kiváló programlehetőség.
Továbbá szeretettel várjuk a Pannonhalmi Főapátság Pincészetében, a TriCollis Kávézóban, a Pausa Cukrászdában, a Várköri Ajándékboltban és Ravazdon a Pannonhalmi Főapátság Sörfőzdében is. Ezek nyitvatartásáról szintén a fenti linken tájékozódhat.
Felmerülő kérdéseire a Pannonhalmi Főapátság munkatársai készséggel válaszolnak az [email protected] e-mail címen, vagy a +36 96 570 191-es telefonszámon.
